Értékelés | Tina Seskis: A nászút

I am so in love with this cover of The Honeymoon by #tinaseskis 
I just wish I was on a sun lounger by the swimming pool or lying on a towel by a beach ☀️⛱💛 oh and the books seriously great too. I’m loving it. Pretty early on there is a surprise twist that I never even saw coming 🙌🏻
#newauthoralert #coverlove #igbookworms #bookaddict #readmore #bookstagrammers #instabooklove #bibliophile #kindlereads #kindledeals #kindlelovers

Tina Seskis: A nászút
Kiadó: Művelt Nép
Fordította: Alföldi Zsófia
Oldalszám: 382




Fülszöveg


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Gond van a paradicsomban…

Jemma, amióta csak az eszét tudja, a tökéletes nászutat tervezi. Kéthetes menedék egy ötcsillagos üdülőhelyen a Maldív-szigeteken, luxus villákkal, személyi inassal és teljes visszavonultságban.

Paradicsominak kellene lennie, de rémálommá válik.

A férfi ugyanis, akihez egy héttel ezelőtt feleségül ment, nyomtalanul eltűnt a szigetről, és a tökéletes új élet épp ilyen gyorsan tűnik el Jemma szeme elől.


Ez hogy történhet meg mindazok után, amin együtt keresztülmentek? Létezik valaki a szigeten, akiben a fiatal nő megbízhat? És mindenekelőtt – hová ment a férje?
Az "éltető víz" projekthónap következő elemeként egy olyan könyvet választottam, amire egy aranyos játék, a Facebookon átmenő könyvcsere program kapcsán tettem szert. A játék során könyvet kellett küldeni egy megadott személynek, akiről a csatlakozáskor értesültél, majd a további csatlakozóknak a saját címedet kellett megadni. Szerintem szuper volt, én három helyről is kaptam könyvet ajándékba, egyik volt közülük Tina Seskis: A nászút című pszicho-thrillere. A projekthónap pedig nagyszerű alkalmat szolgáltatott, hogy elővegyem a gyönyörű, fehér homokos tengerpartot ábrázoló borítóval ellátott olvasmányt.A fülszöveg csupa jót ígért, egyetlen bakit követtem el, hogy a könyv molyos adatlapján olvastam el, ahol ott virított az 59%-os (!!!) tetszési mutató. Ekkor persze elolvastam néhány értékelést, és szó mi szó, rendesen beparáztam. Mi lesz velem? Tényleg ennyire rossz? Azért nekiálltam olvasni. Az alapsztori szerint Jemma és a férje éppen a nászútjukat töltik a Maldív-szigeteken, mikor a férj egyszer csak eltűnik. Nos, pontosan itt kapcsolódunk be a történetbe, majd picinyke mikrofejezeteket (néhány oldal) váltogatva ismerjük meg a "most" és a múlt eseményeit, amelyeket hat és fél évvel korábbról indítunk, míg a jelenig érünk. A jelen történéseit igazából Jemma belső monológjai teszik ki, ahogy próbálja feldolgozni férje eltűnését, a múltban pedig szépen megismerjük a kapcsolat történetét. Egy darabig ebben a kellemes egyhangúságban teltek a fejezetek, míg végre a 87. oldalon hidegzuhanyként ért az első meglepetés. Véleményem szerint a könyv itt érte el a csúcspontját, az írónő egyetlen zseniális húzása volt ebben a közel 400 oldalas khmm... történetben. Eleinte engem csak az zavart, hogy a váltogatott idősíkok mellett a narráció is változik,a jelen eseményeit ugyanis Jemma szemszögéből látjuk (egyes szám első személyben), a múltban viszont kívülálló a mesélő (egyes szám harmadik személyű). Később ebbe még keveredik némi váltott szemszög is (Jemma és Chrissy nézőpontja), mintha az írónő maga sem tudta volna eldönteni, mi legyen a legjobb megoldás. A másik, ami zavart, hogy Jemma a férje eltűnése után folyamatosan azon sopánkodott, hogy milyen ruhában jelenjen meg a többiek előtt, hogy a legjobb benyomást keltse. Szerintem normális ember nem ezt tartja a legnagyobb problémának. Mindezek tudatában tehát olvastam rendületlenül, és kezdtem úgy gondolni, nem is olyan rossz ez, mint ahogy előzetesen gondoltam. Meg különben is, piszkosul kíváncsi voltam, hogy mi lett szegény pasassal, de a lapok hiába pörögtek, egyszerűen nem jutottunk előrébb a megoldáshoz, csak homályos utalásokat kaptunk. Kb. a könyv felénél kezdtem ingerült lenni, hogy most már jó lenne abbahagyni az időhúzást, és előrelépni a végkifejlet felé. A történet mélypontját az esküvő hozta el számomra, itt egyszerűen besokalltam Jemmától, és rühelltem minden megmozdulását. Márpedig volt neki, tekintve, hogy ő a főszereplő. A végkifejlet pedig... Na ne!!! Bármelyik lehetőség jobb lett volna, ami a találgatások folyamán felmerült, mint ami végül lett. Én erre már reagálni sem tudtam, csak legyintettem egyet, hogy inkább hagyjuk. No comment. Egyébként szerintem szegény férj járt a legjobban mindenki közül. Még így is! A karakterek szerintem ugyanis rajta kívül egytől egyig az idióta különböző fokozatait jelenítik meg. Jemmán pl. kezdetben csak fintorogtam, később idegesített, az esküvőtől kezdve pedig folyamatosan imádkoztam, hogy nyírja már ki valaki!!! Dan egy majom, Veronica egy dög, Crissy legy liba. Soroljam még? Inkább nem. Azt meg persze értem én, hogy pszicho-thriller, de miért kell még a legártatlanabb jelenetekbe is - mint pl. strandolás, romantikus vacsora, stb. - valami véres hasonlatot beletenni. Ez inkább tűnt nevetségesnek, mint borzongatónak. Összegezve tehát: A nászút a maga luxusparadicsomával is csak 3 csillagosra tudta nálam feltornázni magát, illetve ha egészen pontos akarok lenni, akkor a történet előrehaladtával 3 csillagig tornázta le magát. Egyébként ajánlom mindenkinek, aki keresi a kihívást, és táplál magában némi "én ezt akkor is elolvasom" érzést. Az olvasásra egyébként már csak azért is biztatok mindenkit, mert aki minden előzetes utánajárás nélkül eltalálja, hogy mi a megoldás (Hová tűnt ez a szegény ember?) annak magas megtalálói jutalmat ajánlok fel! :)


Nincsenek megjegyzések

Üzemeltető: Blogger.