2020. április 9., csütörtök

Értékelés + Borítók | Anne Griffin: Legvégül



Fülszöveg


A 84 éves Maurice Hannigan egy ír kisváros szállodájának bárjában üldögél. Az idős gazda egyedül van, mint mindig, de ez a nap mégis más, mint a többi. Húzz mellé egy széket, és tartsd készenlétben a poharad, mert Maurice végre kész arra, hogy elmesélje az életét!
Az este folyamán öt pohárköszöntőt mond öt olyan emberre, akik nagyon sokat jelentettek neki, legyen szó halott családtagokról, eltávolodott gyermekekről, régi szerelmekről. A megrendítő történeteken keresztül – mélyre fojtott örömökről és bánatokról, egy titokban tartott tragédiáról és egy soha be nem vallott, de mindent elsöprő szerelemről – egy vidámsággal és szomorúsággal, diadalokkal és tragédiákkal teli élet tárul elénk.

Maurice Hannigan csodálatosan szívmelengető és zengő hangja még azután is sokáig velünk marad, hogy mindent elmondott, amit el lehetett.

Anne Griffin Legvégül című könyvének annyira szép borítója van, hogy annak megint csak nehéz ellenállni. Hát ha még hozzávesszük azt a pár soros kis felhívást is (Egyetlen este története. Egy egész élet regénye.), már több mint elég, hogy az ember el akarja olvasni. Aztán, ahogy kinyitjuk, rögtön egy ír öregúr, Maurice Hannigan világában találjuk magunkat. Maurice hiába címezi a mondandóját a fiának, bennem mégis folyamatosan olyan érzést keltett, mintha ott ülnék mellette a bárpultnál, és nekem mesélne. Szinte még a hangját is hallani véltem a fejemben. Pedig töredelmesen be kell vallanom, nem igazán volt szimpatikus az öreg. Makacs, önfejű emberként könyveltem el, aki ráadásul elég nagy tuskó tud lenni az emberekkel. Bár a történet során többször bebizonyosodott, hogy van szíve,  nagyon igyekezett, hogy ezt leplezze. Talán Sadie az egyetlen, aki mellett igazán meg tud nyílni. És Emily. Bevallom őszintén, nekem az egész regényből ő volt a legszimpatikusabb szereplő. Hihetetlenül erős, nyitott, kedves, őszinte karakter, akire sok teher csupán az elődei "bűnei" miatt hárul. Bár a szereplők közül csupán Emily és Tony ragadott meg igazán, a történetvezetés ötcsillagos volt. A pohárköszöntős megoldás igazán egyedi hangulatot adott a könyvnek. A vége egy pillanatig sem volt kérdés számomra, valamiért azonban nem érzékenyített el igazán. Valahogy olyan magától értetődő volt. Összességében egy szépen felépített történet egy átlagos gazdaemberről, aki bárhol élhetett is volna akár a világon. Egy ember élete a sok közül, hiszen mindenkinek megvan a saját regénye. Elsősorban felnőtt, talán az idősebb korosztálynak szóló olvasmány, a szépirodalom és az énregények, életregények kedvelőinek mindenképpen ajánlom.

4290067943727686. sy475 45027799. sy475 50792467. sx318 sy475 49817255. sx318 sy475 4518659548912576. sx318

Share:

0 Comments:

Megjegyzés küldése